HASZNOS INFORMÁCIÓK A LAOLÁSRÓL

A lapolás mint eljárás szabad szemcsés anyagokkal történő felületkezelést jelent. A mérnöki gyakorlatban ez a módszer a leglassabb, de a legpontosabb megmunkálási eljárás. A lapolási eljárást nemcsak sík felületekre lehet alkalmazni, amelyek a leggyakoribbak (például különféle tömítések gyártásában, ahol nagy igény van a síkosságra. Itt elérhető a kb. 1 mikronos síkosság), hanem gömbfelületekre is, vagy gömbbetétek gyártásában. Lehetőség van arra is, hogy együttműködő szerszámpárokat lapoljunk úgy, hogy közös felületeik a lehető legkompatibilisebbek legyenek. Lapolhatók különböző alakú felületek is, ahol ilyen esetekben egy nagyobb alakú felületen mozog egy kisebb lapolószerszám. Lapolhatók a legkülönbözőbb anyagok: különféle acélfajták, a nagyon keményig, szinterelt keményfémek, üveg stb. A lapolás során kevés anyagot távolítanak el, ezért maga a folyamat időigényes. A lapolási folyamat felgyorsításához szükséges az optimális eljárások, szemcsés anyagok és lapolószerszámok használata. Az optimális felületminőség eléréséhez a lehető legrövidebb idő alatt többször több lépésben kell dolgozni. Nagyobb szemcseméretű szemcsés anyagokkal több anyagot távolítanak el a lapolt felületről. Kisebb szemcseméretre váltva jobb felületi érdességet lehet elérni (például az Ra értékkel megadva). Néha a lapolási folyamatot követi a polírozási folyamat, ahol a felület érdessége már nem javul, hanem a jó Ra-val rendelkező felületen csak a felület fényességét fokozzák.

Az időmegtakarítást befolyásolja a lapolási módszer választása is, amely lehet gépi vagy kézi lapolás.
Ezért lapolást használhat:

• finom felületkezeléshez
• tömítőfelületek megmunkálásához
• éles vágóélek kialakításához
• feszültségmentes sík felületek eléréséhez
• segédfelületek létrehozásához
• a felületek kopásállóságának javításához

Általánosságban érvényes a következő:

• Ha javítjuk bármely szerszám felületének minőségét, megnöveljük annak élettartamát
• Ha simább felületet érünk el, akkor kevesebb szennyeződés fordulhat elő az ilyen felületen, és elfogadottabb lesz az egészségügyi vagy élelmiszeriparban

A cikk elején említettük, hogy a lapolással szabad szemcsés anyagokkal dolgozzuk fel a felületet. A szemcsés anyag típusától függően a lapolást hagyományos és gyémánt lapolásra oszthatjuk. Mi a különbség közöttük?
A hagyományos lapolásnál az abrazív (alumínium-oxid vagy szilícium-karbid alapú) egy hordozóval, lapolóolajjal kerül a megmunkált felületre, és a részecskék szabadon mozognak minden irányban. A hagyományos lapolással készült felület mindig matt szürke. Előnye az abrazív alacsony ára, hátrányai viszont a nagy szórás a szemcseméretben, a kisebb keménység, a rövidebb élettartam, a nagy fogyasztás és így a hulladék.
Gyémánt lapolásnál gyémánt abrazív részecskéket használnak az anyageltávolításhoz. Finomabb gyémánt szemcsemérettel alacsonyabb felületi érdességi értéket érhet el. A gyémánt lapolással készült felület fényes. Az előnyök a nagyon szűk szórás a gyémánt szemcsék között, a nagyon magas keménység és az élettartam. A hátrány a magasabb abrazív ár, de másrészről a teljes lapolási folyamat sokkal tisztább.

Összefoglalva hozzátennénk, hogy a megfelelő lapolási eljárás, a speciális abrazív és a megfelelő szerszám kiválasztásával elérheti a kívánt minőségű felületet az elvárásainak megfelelően. Ha nem tudja, hogyan kell lapolni, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk, és szívesen segítünk, vagy használhatja szakmai lapolási képzéseinket. Használhatja gépi lapolási szolgáltatásainkat is.